Hallás, a fül

Hallás, a fül

Hallás

A hangok észleléséhez és érzékeléséhez a fülünket használjuk. A fül legkülső része a fülkagyló. Ennek feladata, hogy a hangot összegyűjtse, és a fül belseje felé terelje. A fülkagyló és annak folytatása, a hallójárat tölcsér alakú, és ez az alak biztosítja, hogy a hang a megfelelő irányba haladjon. A hallójárat végén, a fülben található a dobhártya, mely a hang hatására jön rezgésbe. A dobhártya rezgéseit apró csontocskák továbbítják a fül belső részébe, ahol nagyon érzékeny szőrsejtek találhatók. Ezek a sejtek érzékelik a rezgést, és továbbítják az információt az agy számára.

Hangerősség

A fül képes érzékelni a hang egy fontos tulajdonságát, a hangerősséget. A túl hangos hangok zavaró, néha fájó érzést is kelthetnek, úgy is mondjuk, hogy bántja a fülünket. A hangerősséget műszerek segítségével mérni is lehet. A mérési eredményt decibel egységben adják meg. A decibel jele dB. A leghalkabb hang, amit éppen meghallunk: 0 dB. Ezt az értéket nevezzük hallásküszöbnek. Egy csendes lakásban 40 dB, egy forgalmas utcában 70 dB értéket mérhetünk, egy diszkóban 100 dB a hangerősség, ez megközelíti a fájdalomküszöb értékét, ami 130 dB. 

Hallásvizsgálat1

Hallásvizsgálat

A hang terjedése 

A hang a hangforrásból, valamilyen közvetítő anyagon keresztül, leggyakrabban a levegőben jut el a fülünkig. Ha nincs közvetítő anyag, akkor nem tud miben kialakulni a hang, így nem halljuk meg a hangforrás rezgéseit. Például a világűrben lévő űreszközöknek azért nincs hangjuk, mert légüres térben vannak. A hang terjedéséhez  valamilyen anyagra van szükség. A hang nem terjed vákuumban, így a világűrben sem.

A hang sebessége

A hangsebesség levegőben körülbelül 340 m/s . 

Ez azt jelenti, hogy a hang a levegőben másodpercenként mintegy 340 m távolságra jut. 

A hangsebességet módosíthatja a közvetítető anyag hőmérséklete is, igaz, kismértékben. A melegebb levegőben a hang egy kicsit nagyobb sebességgel terjed, míg a hangsebesség hideg levegőben kicsit kevesebbel.

A hang sebessége függ a közvetítő anyagtól, amiben terjed. Légnemű anyagokban lassabban, folyadékokban gyorsabban, szilárd anyagokban még gyorsabban terjed a hang. 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hullámok a természetben

Kép
Hullámok a természetben Hullámok a természetben A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre.  Hullámforrás nak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik. A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén.  A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek .  A hullámhossz  A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz . Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad. A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám , fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli. Transzverzális és longitudinális hullámok Állóhullámo...
További információk

Gömbtükör

Kép
 Gömbtükör Gömbtükrök A gömbtükörnél használatos elnevezések:  G: gömbi középpont.   O: optikai középpont.  t: optikai tengely, a gömbi és optikai tengelyeket összekötő egyenes.  F: fókuszpont, gyújtópont, O és G távolságát felezi meg.  f: fókusztávolság, O és G távolságának a fele.  r: görbületi sugár. Fény visszaverődése gömbtükrökről Homoró gömbtükör képalkotása A homorú gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, összetartókká válnak, és áthaladnak egy ponton. Ezt a tükör fókuszpontjának nevezzük. A tükör egy pontba gyűjti, azaz fókuszálja a párhuzamos fénysugarakat. A fókuszpontot gyújtópontnak is nevezzük.    Domború gömbtükör képalkotása A domború gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, széttartókká válnak. A tükrön túli meghosszabbításuk áthalad a tükör fókuszán. Homorú gömbtü...
További információk

Fényhullámok

Kép
 Fényhullámok A fény az úgynevezett elektromágneses hullámok közé tartozik. Az elektromágneses hullámok, a hanghullámokkal ellentétben, vákuumban is terjednek. Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége Légüres térben és a levegőben a fény és a többi elektromágneses hullám körülbelül 300 000 km-t tesz meg másodpercenként.  A 40 000 km kerületű Föld bolygót egyetlen másodperc alatt hét és félszer kerülné meg.  Semmilyen hatás nem terjedhet ennél gyorsabban.  Különféle átlátszó anyagokban eltérő – az előzőnél kisebb – sebességgel halad a fény. A szivárvány keletkezése A szivárvány keletkezése A szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Az átlátszó és átlátszatlan testek színe Az átlátszó, de színes testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit átengedik. Az átlátszatlan testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit visszaverik. A fény terjedése Az ég kék és a lemenő nap vörös színe Kék ég Vörös naple...
További információk