Fizika 8. osztály

 Energiatakarékosság a háztartásban Miből tevődik össze egy ország energiafogyasztása? Miből tevődik össze egy család energiafogyasztása? Energiatakarékosság otthon Használjunk helyi világítást, helyezzük az energiatakarékos lámpát a pult vagy az asztal fölé! Ellenőrizzük rendszeresen, megfelelően záródik-e a hűtő és a fagyasztó ajtaja! A kiolvasztásra szánt ételt a hűtőszekrényben hagyjuk kiengedni.  A leghatékonyabb energiafelhasználású az indukciós főzőlap. Ha 1 °C-kal alacsonyabb a szoba hőmérséklete, az 5−6% energiamegtakarítást jelent. A szobákban 20 °C is elegendő. Az elektronikai eszközöket áramtalanítsuk, amikor nem használjuk. 

 Meddig bírjuk energiával? A világ energiafogyasztása Az emberi léthez, egy társadalom működéséhez energiára van szükség.  Az energiafogyasztást befolyásolja:  1. a gazdasági fejlettség,   2. az ipari termelés,  3. a népesség száma,  4. a népesség életminőségének fenntartásához szükséges energia mennyisége,  5. a környezeti feltételek.  A fejlettebb gazdaságú, magasabb életszínvonalon élő, nagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkező társadalmakban az energiaigény is magasabb. Milyen energiahordozókból állíthatunk elő energiát? Nem megújuló energiaforrások:  a szén, a földgáz és a kőolaj , amelyeket fosszilis energiahordozóknak is nevezünk. Ezek növényi és állati maradványokból keletkező, levegőtől elzárt bomlás során, évmilliók alatt jöttek létre. Az atomerőművek működéséhez szükséges uránkészlet is véges, tehát kimeríthető energiaforrás. Megújuló energiaforrások: nap, szél, víz, geotermikus energia , gyakorlatilag kimeríthetetlen mennyiség...

Ami éltet és véd - a Föld légköre Miből van a levegő? A légkör a Földet körülvevő gáztömeg, amely a Földdel együtt mozogva kering a Nap körül. A légkör különböző gázok keveréke, de található benne cseppfolyós és szilárd részecske is.  Miért fontos a levegő összetételére figyelni? Az emberiség történetének kezdete óta egyre fokozódó mértékben juttatunk a levegőbe szennyező anyagokat. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a háztartások is bocsátanak ki különböző szennyező anyagokat , amelyek akadálytalanul feljutnak a légkör magasabb rétegeibe, és országhatárokon át akár más kontinensre is eljutnak. A légszennyezés az emberiséget és a Föld egész területét érintő, globális környezeti probléma. A légkör szerkezete, hőmérséklete  A légkör vastagsága több tízezer km.  Nincs éles határa, felfelé ritkul és fokozatosan megy át a bolygóközi tér rendkívül ritka anyagába.  A Földünket körülvevő légkör nem homogén, hanem réteges elren...

 A Föld fizikai tulajdonságai A Föld belsejének hőmérséklet-változása   A Föld középpontja felé haladva növekszik a hőmérséklet. A hőmérséklet-növekedés mértéke, a geotermikus gradiens a Föld különböző pontjain eltérő, átlagértéke 100 méterenként 3 °C. Budapest a világ egyetlen fővárosa, ahol 118 termálforrás van. A város gyógyvizekben való gazdagsága világviszonylatban egyedülálló. Magyarországon közel 400 településen működik termál-, illetve gyógyvízű fürdő. A Föld szerkezete, sűrűsége A Föld sűrűsége – a középpontja felé haladva – egyre nagyobb, és a növekedés ugrásszerű bizonyos mélységeknél, ahol a halmazállapot és a hőmérséklet is megváltozik. A legnagyobb sűrűsége a belső magnak van, amit szilárd, nagy sűrűségű vas és nikkel alkot.  Az átlagosan 6371 km sugarú Föld – a forgás és lehűlés hatására – sűrűség szerint különböző rétegekre, gömbhéjakra tagozódott. Nyomás a Föld mélyében A nyomás a Föld középpontja felé majdnem egyenletesen növekszik, így a középpontj...

 A világegyetem A Tejútrendszer Kopernikusz napközéppontú világképét a távcsöves megfigyelések megerősítették, ugyanakkor pontosították is.  William Herschel volt az első, aki a csillagok pontos megfigyeléseiből, matematikai számítások útján megállapította a legfényesebb csillagok távolságát a Naptól.  A csillagtávolságok megadásához a CsE túl kicsi egység, így a csillagászok e helyett fényévben adják meg az adatokat.  1 fényév az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1 év alatt megtesz. 1 fényév körülbelül 63 000 CsE. A Naprendszert körülvevő csillagok halmazát Tejútrendszernek, más néven Galaxisnak vagy Galaktikának nevezzük.  A Tejútrendszer egy spirálgalaxis.  Lapos korong alakú, átmérője 100 000 fényév. Spirál alakja is sugallja, hogy központi magja körül forog, így a Naprendszer is kering a középpont körül.  Galaxisok A Tejútrendszeren túli csillaghalmazokat Galaxisoknak nevezzük. Egy amerikai csillagász, Edwin Hubble (ejtsd: habl, 1889–19...

 Bolygók Kopernikusz és Kepler világképe Ptolemaiosz és Kopernikusz rendszere Ptolemaiosz ókori görög csillagász (Kr. u. 100 körül)  megalkotta csillagászati világképét, amit földközéppontú világkép ként ismerünk.  E  szerint a Föld van a világ közepén, körülötte keringenek az égitestek, sorban: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint legkívül található az állócsillagok szférája. A Nap hatalmas mérete miatt az 1500-as évek elején Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) lengyel csillagász kidolgozta a világ napközéppontú rendszerét, a napközéppontú világkép et. Rendszerében a Nap áll a világ közepén, körülötte egyre nagyobb körpályán keringenek a bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint az állócsillagok szférája. A Hold a Föld körül rója köreit. Távcsöves megfigyelések Először Galileo Galilei itáliai tudós alkalmazta a távcsövet égi objektumok részletes megfigyelésére. 1609- es és 1610-es vizsgálódásai sok új ismer...