Fizika 8. osztály

 A nyomás Ugyanakkora nyomóerő minél nagyobb felületre hat, annál kisebb lesz a nyomás, amely egy laza szerkezetű talajban sekélyebb nyomot hagy.  A nyomás egyenes arányosságban van a nyomóerő nagyságával, ha a nyomott felület ugyanakkora.  Ha a nyomóerő nagyságát elosztjuk a nyomott felület nagyságával, fontos fizikai mennyiséget kapunk, amelyet nyomásnak nevezünk.  A nyomás jele: p. Hogyan változtathatjuk meg a nyomás nagyságát? Hogyan érhetünk el kisebb nyomást?  1. Az érintkező felület növelésével.    Az iskolai hátizsákoknak azért széles a vállpántja, hogy minél kevésbé nyomja a diákok vállát. Szereléskor, asztalhoz erősíthető lámpa rögzítésekor a csavarokat alátéttel együtt kell csavarni, nehogy az anyagba süllyedjen a csavar feje.  A puha, laza szerkezetű, esetleg sáros talajon való közlekedéskor a terepjárók, lánctalpas járművek nagy kerékfelületük miatt nem süllyednek bele a talajba.  2. A nyomóerő csökkentésével.   Ezér...

 Termikus kölcsönhatás A hideg víz azáltal melegedett, hogy egy nála melegebb testtel érintkezett. A meleg vizet pedig egy vele érintkező, nála hidegebb test hűtötte le, vagyis kölcsönösen hatottak egymásra. Ezt a fizikai jelenséget termikus kölcsönhatás nak nevezzük.  A termikus kölcsönhatás feltétele, hogy a testek hőmérséklete különböző legyen és érintkezzenek. A kölcsönhatás addig tart, amíg a két test hőmérséklete egyenlővé nem válik. A termikus kölcsönhatás során a melegebb test hűlni fog, ettől az energiája csökken. Ezt a leadott energiát veszi fel a hidegebb test, amely tehát melegedni kezd, és az energiája növekszik. Amennyivel csökken az egyik test energiája, annyival fog növekedni a másiké. Ez az energiamegmaradás törvénye. Mitől függ a termikus kölcsönhatáskor kialakuló közös hőmérséklet nagysága? A termikus kölcsönhatáskor kialakuló közös hőmérséklet nagysága függ:  •  a kiindulási hőmérsékletektől,  •  a testek tömegének egymáshoz viszony...

 Párolgás, forrás, lecsapódás A párolgás Azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyadék légnemű anyaggá válik, párolgásnak nevezzük. A párolgás a folyadék felszínén történik. Mitől függ a párolgás sebessége? Strandoláskor a vízből kijőve gyorsabban megszáradunk, ha napra állunk, mint ha árnyékba. És a nyári hőségben érdemes pokrócokat mosni, és lehetőség szerint a szabadban kiteregetve szárítani, mert ilyenkor igen nagy a párolgás mértéke.  Esős időben, amikor nagy a levegő páratartalma, lassan szárad a felmosott konyha, a vizes ruha. De ha szellőztetünk, van egy kis légmozgás, gyorsul a párolgás. Ekkor a párolgó felület környezetéből a rendkívül páradús légréteget a légmozgás elviszi, és a helyébe szárazabb levegő kerül, amiben a párolgás gyorsabb.    A párolgás sebessége függ a környező levegő páratartalmától, a felület nagyságától, a hőmérséklettől és az anyagi minőségtől.  A folyadékok minden hőmérsékleten párolognak. A körömlakklemosó pár...

 Olvadás, fagyás Az olvadás Azt a halmazállapot-változást, amely során egy szilárd anyagból folyékony anyag lesz, olvadásnak nevezzük. Azt a hőmérsékletet pedig, amelyen egy anyag megolvad, olvadáspontnak hívjuk. Az olvadásnak az a feltétele, hogy a hőmérséklet 0 °C fölé emelkedjen. Az olvadáshoz energiára van szükség.    Az olvadáshő az 1 kg olvadásponton lévő anyag megolvadásához szükséges energia mennyiségét jelenti. A jég olvadása édes és sós vízben Olvadás fenn és lenn A fagyás Azt a halmazállapot-változást, amely közben egy folyékony anyag megszilárdul, fagyásnak nevezzük. Azt a hőmérsékletet, amelyen egy anyag megfagy, fagyáspontnak hívjuk.   A víz fagyása A víz hűtés hatására másképp viselkedik, mint a legtöbb anyag.  4 °C-on a legkisebb a térfogata, és akár hűl, akár melegszik, növekszik a mérete.  A térfogat-növekedés fagyás közben is folytatódik, ami igen nagy erő kifejtésére képes.  Nem véletlen, hogy a vízvezetékeket mélyen a ...

 Hőterjedés és hőtágulás Hővezetés A fémekben a hő gyorsabban terjed, mint a fában, ezért melegszik fel jobban a fémkanál vége a fapálcáénál.  Azt a jelenséget, amely során egy szilárd test a melegítés helyétől távolabb is felmelegszik, hővezetésnek nevezzük.   Az alumínium, a réz, a vas és a többi fém olyan anyagok, amelyekben gyorsan terjed a hő. Az ilyen tulajdonságú anyagokat jó hővezetők nek nevezzük.   A fa , a hungarocell , a műanyag , a kerámia , a bőr , a levegő , a papír , sőt a jég is jó hőszigetelő. A rossz hővezető anyagokat hőszigetelők nek nevezzük. Hőáramlás Azt a jelenséget, amikor az átmelegedett folyadék vagy gáz áramlik, hőáramlásnak nevezzük.  A szobákban a radiátort a padló közelébe, az egyik falra szerelik. A meleg radiátor a vele érintkező levegőt melegíti fel, mégsem kell a radiátortól több méter távolságban fázni. Ennek oka, hogy a meleg levegő körbeáramlik a szobában, így lesz mindenhol meleg. Így használhat...