Hullámok a természetben

Hullámok a természetben

A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre. 

Hullámforrásnak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik.

A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén. 

A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek. 

A hullámhossz 


A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz. Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad.


A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám, fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli.

Transzverzális és longitudinális hullámok

Állóhullámok

A hullám a határfelületről visszaverődhet, és átléphet egy új anyagba, abban haladva tovább.

Amikor a hullám az új anyagba lép, megváltozik a sebessége és a hullámhossza.



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A fény visszaverődése

Kép
 A fény visszaverődése Fény útja A beeső fénysugár a beesési pontban érinti a tükröt. A fénysugár itt irányt vált, és visszavert fénysugár lesz belőle. A tükörre a beesési pontban állított merőleges a beesési merőleges. A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a beesési szög (α), a visszavert fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a visszaverődési szög (β) Fényvisszaverődés síktükörről A síktükörre párhuzamosan beeső fénysugarak a visszaverődés után is párhuzamosak. A visszaverődés törvénye:  A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő.  A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.  A tükörre merőlegesen eső fénysugár esetében a beesési szög 90°, de ekkor a visszaverődési szög is 90°.   A merőlegesen beeső fénysugár önmagában verődik vissza. Síktükör Látható, hogy  • a kép mérete megegyezik a tárgy méretével;  • a kép ugyanolyan távolságra látszik a tükörtől, mint a ...
További információk

Lencsék

Kép
 Lencsék Győjtőlencsék A domború lencsét gyűjtőlencsének nevezzük, mert a lencse tengelyével párhuzamosan érkező fénysugarakat a lencse (túloldali) fókuszpontjában gyűjti össze.   Minden lencsének két fókuszpontja van, melyek a lencse szimmetriatengelyén, a lencsétől egyenlő távolságban találhatók. A gyűjtőlencsék  • a fókuszokon kívülre helyezett tárgyakról valódi képet,  • a fókuszon belülre helyezett tárgyról látszólagos képet készítenek. Lencsék képalkotása Domború lencsék fokusztávolsága Szórólencsék A homorú lencsét szórólencsének nevezzük, mert a beeső, párhuzamos fénysugarak a lencse másik oldalán széttartókká válnak. A szórólencsék kizárólag látszólagos képet állítanak elő. Dioptria Az optikai lencséket (pl. szemüveglencséket) jellemző adat a lencse dioptriája.   A dioptria jele D, a fókusztávolságé f. A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka: D = 1/f  Például, a 8 cm méterben: 0,08 m. Az ilyen fókusztávolságú lencse 1...
További információk

A fénytörés

Kép
 A fénytörés Ha a fény két átlátszó közeg határán halad át (pl. levegőből üvegbe, vízből levegőbe halad), akkor a fénysugár  •egy része az új közeg határán visszaverődik,  • másik része behatol a második közegbe, és megváltoztatja az irányát.  Ezt a jelenséget nevezzük fénytörésnek. Fénytörés 1 Fénytörés 2 A beesési pontban a felületre állított merőleges a beesési merőleges.   A beesési merőlegesnek a beeső fénysugárral bezárt szöge a beesési szög: α.   A beesési merőlegesnek a megtört fénysugárral bezárt szöge a törési szög: β.  A törési szög a beesési szögnél lehet kisebb vagy nagyobb, a közegektől függően.  Az ábrán látható esetben a törési szög a kisebb.  A határfelületre merőlegesen érkező fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. Érdekességek Érdekesség 2 Érdekesség 3
További információk