A magas és mély hangok

 A magas és mély hangok

A hangmagasság

A hangmagasság a hangforrás rezgésének ütemétől függ.

A hangmagasság

A frekvencia

A hangrezgés ütemét frekvenciának nevezzük, jele f. 

A frekvencia számértéke megadja a másodpercenkénti rezgések számát. 

A frekvencia mértékegységét Heinrich Hertz német fizikus tiszteletére hertznek nevezzük, és Hz-vel jelöljük. 

 A zenetanárok hangvillájára 440 Hz van írva. Ez azt jelenti, hogy a hangvillát megpendítve az másodpercenként 440-et rezdül. Ez a normál zenei A hang frekvenciája.

Minden hangforrásnak sajátos, másoktól megkülönböztethető hangszíne van. Ez abból adódik, hogy egy hang az alaphang és annak halkabb felhangjainak összhangzásából áll.

Az általunk nem hallható, 20 000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú hang az ultrahang. A kutyák meghallják az ultrahangot, a denevérek és a delfinek használják is a kommunikáció és a tájékozódás során. Ultrahangos vizsgálat során figyelik meg az édesanya hasában a magzatot, vagy találják meg a vesekövet a vesében. 

Az emberi fül által hallható legmélyebb hang 20 Hz körüli, míg a legmagasabb hallható hang nem éri el a 20 000 Hz-et.

Hangon innen és túl

Az emberi fül számára már nem hallható, 20 Hz-nél kisebb frekvenciájú hangot infrahangnak nevezzük. Az infrahang kimutatható műszerekkel. Az állatok közül a bálna, az elefánt és az orrszarvú használ infrahangot a távoli kommunikálásra.

A hang terjedése


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hullámok a természetben

Kép
Hullámok a természetben Hullámok a természetben A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre.  Hullámforrás nak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik. A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén.  A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek .  A hullámhossz  A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz . Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad. A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám , fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli. Transzverzális és longitudinális hullámok Állóhullámo...
További információk

Gömbtükör

Kép
 Gömbtükör Gömbtükrök A gömbtükörnél használatos elnevezések:  G: gömbi középpont.   O: optikai középpont.  t: optikai tengely, a gömbi és optikai tengelyeket összekötő egyenes.  F: fókuszpont, gyújtópont, O és G távolságát felezi meg.  f: fókusztávolság, O és G távolságának a fele.  r: görbületi sugár. Fény visszaverődése gömbtükrökről Homoró gömbtükör képalkotása A homorú gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, összetartókká válnak, és áthaladnak egy ponton. Ezt a tükör fókuszpontjának nevezzük. A tükör egy pontba gyűjti, azaz fókuszálja a párhuzamos fénysugarakat. A fókuszpontot gyújtópontnak is nevezzük.    Domború gömbtükör képalkotása A domború gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, széttartókká válnak. A tükrön túli meghosszabbításuk áthalad a tükör fókuszán. Homorú gömbtü...
További információk

A fény visszaverődése

Kép
 A fény visszaverődése Fény útja A beeső fénysugár a beesési pontban érinti a tükröt. A fénysugár itt irányt vált, és visszavert fénysugár lesz belőle. A tükörre a beesési pontban állított merőleges a beesési merőleges. A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a beesési szög (α), a visszavert fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a visszaverődési szög (β) Fényvisszaverődés síktükörről A síktükörre párhuzamosan beeső fénysugarak a visszaverődés után is párhuzamosak. A visszaverődés törvénye:  A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő.  A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.  A tükörre merőlegesen eső fénysugár esetében a beesési szög 90°, de ekkor a visszaverődési szög is 90°.   A merőlegesen beeső fénysugár önmagában verődik vissza. Síktükör Látható, hogy  • a kép mérete megegyezik a tárgy méretével;  • a kép ugyanolyan távolságra látszik a tükörtől, mint a ...
További információk