A fény visszaverődése

 A fény visszaverődése

Fény útja

A beeső fénysugár a beesési pontban érinti a tükröt. A fénysugár itt irányt vált, és visszavert fénysugár lesz belőle. A tükörre a beesési pontban állított merőleges a beesési merőleges. A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a beesési szög (α), a visszavert fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a visszaverődési szög (β)

Fényvisszaverődés síktükörről

A síktükörre párhuzamosan beeső fénysugarak a visszaverődés után is párhuzamosak.

A visszaverődés törvénye: 

A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő. 

A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak. 

A tükörre merőlegesen eső fénysugár esetében a beesési szög 90°, de ekkor a visszaverődési szög is 90°. 

 A merőlegesen beeső fénysugár önmagában verődik vissza.

Síktükör

Látható, hogy 

• a kép mérete megegyezik a tárgy méretével; 

• a kép ugyanolyan távolságra látszik a tükörtől, mint a tárgy.

A kép helyére a gyertyalángról valójában nem érkezik fény. Az ilyen módon keletkezett képet látszólagos képnek nevezzük. Ezt a képet nem lehet vetítővásznon, falon, ernyőn felfogni, mert a visszavert fénysugarak nem találkoznak, csak a meghosszabbításuk. 

Síktükör képalkotása

Valódi kép keletkezésekor a fénysugarak valóságosan találkoznak, ez esetben a kép az ernyőn felfogható, például filmvetítéskor.

A síktükörrel előállított kép mindig látszólagos. 

 A síktükör által készített kép nagysága megegyezik a tárgy nagyságával. 

A kép ugyanolyan messze van a tükörtől, mint a tárgy. 

A kép a tárggyal megegyező állású.