A hangkeltés

A hangkeltés

Hangforrás

A hangforrás az, amely a hallott hangokat kelti. A hangforrások rezgéssel keltik a hangokat.

Hangszerek

A hangszereket a hangkeltés módja szerint csoportosíthatjuk. Vannak húros hangszerek, ezen belül is vonós, illetve pengetős hangszerek, aztán fa- és rézfúvós hangszerek és ütős hangszerek.

A húros hangszerek a kifeszített húr rezgetésével keltenek hangot. A húr feszességétől, vastagságától és a hosszától függően más és más hangot lehet hallani. Vannak olyan húros hangszerek, amelyek annyi húrt tartalmaznak, ahány eltérő hangot meg akarnak szólaltatni. Ilyen hangszer a zongora, a hárfa vagy a cimbalom. Más húros hangszerek kevés húrt tartalmaznak, ezeknél a  hangszereknél a húr lefogásával le tudjuk rövidíteni a húrt, amely ezáltal más hangot ad ki. Jó példa erre a gitár, a citera vagy a hegedű.

A fúvós hangszerekben a hangszer testében lévő levegő rezgése adja a hangot. A cső alakú hangszerekbe zárt levegő hossza befolyásolja a kiadott hangot. A rezgő levegő hosszát billentyűkkel vagy a lyukak befogásával is szabályozni lehet, például a furulya vagy a trombita esetében. Vannak olyan fúvós hangszerek, amelyekben minden hanghoz külön síp tartozik, és minden síp különböző hosszúságú. Ilyen hangszer az orgona vagy a pánsíp.

Az ütős hangszereket ütő segítségével szólaltatjuk meg. A hangszert vagy annak egy részét megütve az rezgésbe jön, így ad hangot. Ütős hangszerekre jó példa a harang, a cintányér vagy a dob. A dob testére kifeszített hártyát megütve hangot hozhatunk létre. Ilyenkor a kifeszített hártya rezeg.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hullámok a természetben

Kép
Hullámok a természetben Hullámok a természetben A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre.  Hullámforrás nak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik. A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén.  A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek .  A hullámhossz  A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz . Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad. A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám , fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli. Transzverzális és longitudinális hullámok Állóhullámo...
További információk

Gömbtükör

Kép
 Gömbtükör Gömbtükrök A gömbtükörnél használatos elnevezések:  G: gömbi középpont.   O: optikai középpont.  t: optikai tengely, a gömbi és optikai tengelyeket összekötő egyenes.  F: fókuszpont, gyújtópont, O és G távolságát felezi meg.  f: fókusztávolság, O és G távolságának a fele.  r: görbületi sugár. Fény visszaverődése gömbtükrökről Homoró gömbtükör képalkotása A homorú gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, összetartókká válnak, és áthaladnak egy ponton. Ezt a tükör fókuszpontjának nevezzük. A tükör egy pontba gyűjti, azaz fókuszálja a párhuzamos fénysugarakat. A fókuszpontot gyújtópontnak is nevezzük.    Domború gömbtükör képalkotása A domború gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, széttartókká válnak. A tükrön túli meghosszabbításuk áthalad a tükör fókuszán. Homorú gömbtü...
További információk

Fényhullámok

Kép
 Fényhullámok A fény az úgynevezett elektromágneses hullámok közé tartozik. Az elektromágneses hullámok, a hanghullámokkal ellentétben, vákuumban is terjednek. Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége Légüres térben és a levegőben a fény és a többi elektromágneses hullám körülbelül 300 000 km-t tesz meg másodpercenként.  A 40 000 km kerületű Föld bolygót egyetlen másodperc alatt hét és félszer kerülné meg.  Semmilyen hatás nem terjedhet ennél gyorsabban.  Különféle átlátszó anyagokban eltérő – az előzőnél kisebb – sebességgel halad a fény. A szivárvány keletkezése A szivárvány keletkezése A szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Az átlátszó és átlátszatlan testek színe Az átlátszó, de színes testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit átengedik. Az átlátszatlan testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit visszaverik. A fény terjedése Az ég kék és a lemenő nap vörös színe Kék ég Vörös naple...
További információk