Fizika 8. osztály

 Arkhimédész törvénye Minden folyadékban lévő testre hat egy felfelé mutató erő, amelyet felhajtóerőnek hívunk.  Mitől függ a felhajtóerő nagysága? Az erőmérő a henger vízbe merítése után azért mutatott kisebb érteket a gravitációs erőnél, mert a vízben a felhajtóerő is hat a testre. Arkhimédész törvénye:  Minden folyadékba (gázba) merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék (gáz) súlyával.  A kiszorított folyadék (gáz) súlya függ:  • a test térfogatától (hiszen annyi a kiszorított folyadék, illetve gáz térfogata, amekkora a test térfogata) • a folyadék (gáz) sűrűségétől

 Közlekedőedények, hajszálcsövesség Közlekedőedények A felül nyitott edények vagy csövek rendszerét, amelynek ágai között a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedénynek nevezzük. A közlekedőedény minden ágában a hidrosztatikai nyomás ugyanakkora. Ezért a nyugvó folyadék felszíne minden ágban ugyanabban a vízszintes síkban van. Gyakorlati példák közlekedőedényekre: k özlekedőedény a teáskanna, öntözőkanna, tartályok folyadékszintjelzője és a slagvízmérték is. A víztornyokat azért építik olyan magasra, mert a települések vízvezetékrendszere is egy óriási közlekedőedény. A házak vízvezetékei összeköttetésben állnak a víztoronnyal, amelynek tehát a vízellátás, illetve a megfelelő víznyomás biztosítása is feladata.  Hajszálcsövesség A papírzsebkendőben, kockacukorban, törülközőben, pelenkában kicsi keresztmetszetű, hajszálvékony járatok vannak. A hajszálcsövekben a víz felszíne magasabban van, mint a külső folyadékszint. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük. Gyakorl...

 A légnyomás A levegő súlyából származó nyomást légnyomásnak hívjuk. Magdeburgi féltekék Magdeburgi félgömbök teremben A levegő a szilárd testekhez hasonlóan nyomja az alatta levő felületet. Ugyanakkor a XVII. században Guericke híres kísérletével bizonyította, hogy a légnyomás nemcsak felülről, hanem minden oldalról hat, és képes úgy összeszorítani két félgömböt – amelyekből összeillesztéskor kiszivattyúzta a levegőt –, hogy több pár ló sem tudta széthúzni őket. A légnyomás minden irányba hat. A légnyomás mérés A kísérletben azért nem folyt ki a víz a pohárból, kémcsőből, mérőhengerből, mert a légnyomás, amely minden irányba hat, képes a vizet ebbe a magasságba felnyomni. Ezzel az eljárással már meg tudjuk határozni a légnyomás értékét. Egyedül azt kell megmérni, milyen magas vízoszloppal tart egyensúlyt a légnyomás. Ennek a vízoszlopnak a nyomása pontosan meg fog egyezni a levegő nyomásával. A levegő nyomása 76 cm magas higanyoszlop nyomásával egyezik meg.  Torricell...