A légnyomás
A légnyomás
A levegő súlyából származó nyomást légnyomásnak hívjuk.
A levegő a szilárd testekhez hasonlóan nyomja az alatta levő felületet. Ugyanakkor a XVII. században Guericke híres kísérletével bizonyította, hogy a légnyomás nemcsak felülről, hanem minden oldalról hat, és képes úgy összeszorítani két félgömböt – amelyekből összeillesztéskor kiszivattyúzta a levegőt –, hogy több pár ló sem tudta széthúzni őket.
A légnyomás minden irányba hat.
A légnyomás mérés
A kísérletben azért nem folyt ki a víz a pohárból, kémcsőből, mérőhengerből, mert a légnyomás, amely minden irányba hat, képes a vizet ebbe a magasságba felnyomni. Ezzel az eljárással már meg tudjuk határozni a légnyomás értékét. Egyedül azt kell megmérni, milyen magas vízoszloppal tart egyensúlyt a légnyomás. Ennek a vízoszlopnak a nyomása pontosan meg fog egyezni a levegő nyomásával.
A levegő nyomása 76 cm magas higanyoszlop nyomásával egyezik meg.
Értéke a tenger szintjén: 101323 Pa = 1013,23 hPa, közelítőleg 101,3 kPa.
Sok helyen használnak más légnyomás-mértékegységet is, például atmoszféra (atm), bar, torr, higanymilliméter (mmHg).
A légnyomás mérésére szolgáló eszköz neve: barométer.
Mitől függ a légnyomás?
A tapasztalat szerint 5000 méter magasan a légnyomás fele a tengerszinten mért értéknek, 8000 méteren pedig csupán a harmada. Nagy magasságok meghódítása csak úgy lehetséges, ha a hegymászók szervezete több héten keresztül alkalmazkodik a hegyi viszonyokhoz.
A légnyomás értéke függ a levegőoszlop magasságától. Minél nagyobb a tengerszint feletti magasság, annál kisebb a nyomás.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése