Párolgás, forrás, lecsapódás

 Párolgás, forrás, lecsapódás

A párolgás

Azt a halmazállapot-változást, amely során egy folyadék légnemű anyaggá válik, párolgásnak nevezzük. A párolgás a folyadék felszínén történik.

Mitől függ a párolgás sebessége?

Strandoláskor a vízből kijőve gyorsabban megszáradunk, ha napra állunk, mint ha árnyékba. És a nyári hőségben érdemes pokrócokat mosni, és lehetőség szerint a szabadban kiteregetve szárítani, mert ilyenkor igen nagy a párolgás mértéke. 

Esős időben, amikor nagy a levegő páratartalma, lassan szárad a felmosott konyha, a vizes ruha. De ha szellőztetünk, van egy kis légmozgás, gyorsul a párolgás. Ekkor a párolgó felület környezetéből a rendkívül páradús légréteget a légmozgás elviszi, és a helyébe szárazabb levegő kerül, amiben a párolgás gyorsabb. 

 A párolgás sebessége függ a környező levegő páratartalmától, a felület nagyságától, a hőmérséklettől és az anyagi minőségtől. 

A folyadékok minden hőmérsékleten párolognak.

A körömlakklemosó párolgása közben tapasztalt hideg érzet oka, hogy a párolgáshoz a folyadéknak hőre van szüksége, amit a környezetétől fog elvonni. A szervezetünk hűtését így biztosítja az izzadás, melynek elpárolgásához főleg a testünk szolgáltatja az energiát, ez pedig lehűlést eredményez. Ezért fázunk hőségben a vízből kilépve.


Kísérlet:

Egy hőmérő tartálya köré tegyünk körömlakklemosóval átitatott vattadarabot.

A körömlakklemosó folyadék párolog, a halmazállapotváltozáshoz hőt von el a hőmérőtől. Ezt onnan láthatjuk, hogy a hőmérő egyre kisebb hőmérsékletet mutat miközben párolog a körömlakklemosó. A folyamat akár 10°C-os lehüléssel is járhat.







A forrás

Azt a halmazállapot-változást, amelynek során a folyadék légneművé válik, és nemcsak a felszínén, hanem a belsejében is képződik gőz, forrásnak nevezzük. 

Ehhez hőenergiára van szükség, amelynek mennyiségét a forráshő mutatja meg. 

Azt a hőmérsékletet, amin egy anyag forr forráspontnak hívjuk. 

Normál körülmények között az egészen tiszta víz forráspontja: 100 °C.

A kísérletben a víz körülbelül 15–20 °C-on forr. Alacsonyabb nyomáson a víz forráspontja is alacsonyabb, magasabb nyomáson pedig nő a víz forráspontja.

A forráspont függ a nyomás értékétől. 

Átlagos körülmények között a víz 100 °C-on forr. 

A kuktafazékban nagyobb a nyomás, ezért 100 °C-nál magasabb hőmérsékleten forr a víz, így gyorsabban készül el az étel.


Lecsapódás

Azt a halmazállapot-változást, amelynek során egy légnemű anyag folyékony halmazállapotúvá válik, lecsapódásnak nevezzük. 

Lecsapódás közben a légnemű anyag energiája csökken, a környezeté nő. 



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hőterjedés és hőtágulás

Kép
 Hőterjedés és hőtágulás Hővezetés A fémekben a hő gyorsabban terjed, mint a fában, ezért melegszik fel jobban a fémkanál vége a fapálcáénál.  Azt a jelenséget, amely során egy szilárd test a melegítés helyétől távolabb is felmelegszik, hővezetésnek nevezzük.   Az alumínium, a réz, a vas és a többi fém olyan anyagok, amelyekben gyorsan terjed a hő. Az ilyen tulajdonságú anyagokat jó hővezetők nek nevezzük.   A fa , a hungarocell , a műanyag , a kerámia , a bőr , a levegő , a papír , sőt a jég is jó hőszigetelő. A rossz hővezető anyagokat hőszigetelők nek nevezzük. Hőáramlás Azt a jelenséget, amikor az átmelegedett folyadék vagy gáz áramlik, hőáramlásnak nevezzük.  A szobákban a radiátort a padló közelébe, az egyik falra szerelik. A meleg radiátor a vele érintkező levegőt melegíti fel, mégsem kell a radiátortól több méter távolságban fázni. Ennek oka, hogy a meleg levegő körbeáramlik a szobában, így lesz mindenhol meleg. Így használhat...
További információk