Fizika 8. osztály

 A Föld fizikai tulajdonságai A Föld belsejének hőmérséklet-változása   A Föld középpontja felé haladva növekszik a hőmérséklet. A hőmérséklet-növekedés mértéke, a geotermikus gradiens a Föld különböző pontjain eltérő, átlagértéke 100 méterenként 3 °C. Budapest a világ egyetlen fővárosa, ahol 118 termálforrás van. A város gyógyvizekben való gazdagsága világviszonylatban egyedülálló. Magyarországon közel 400 településen működik termál-, illetve gyógyvízű fürdő. A Föld szerkezete, sűrűsége A Föld sűrűsége – a középpontja felé haladva – egyre nagyobb, és a növekedés ugrásszerű bizonyos mélységeknél, ahol a halmazállapot és a hőmérséklet is megváltozik. A legnagyobb sűrűsége a belső magnak van, amit szilárd, nagy sűrűségű vas és nikkel alkot.  Az átlagosan 6371 km sugarú Föld – a forgás és lehűlés hatására – sűrűség szerint különböző rétegekre, gömbhéjakra tagozódott. Nyomás a Föld mélyében A nyomás a Föld középpontja felé majdnem egyenletesen növekszik, így a középpontj...

 A világegyetem A Tejútrendszer Kopernikusz napközéppontú világképét a távcsöves megfigyelések megerősítették, ugyanakkor pontosították is.  William Herschel volt az első, aki a csillagok pontos megfigyeléseiből, matematikai számítások útján megállapította a legfényesebb csillagok távolságát a Naptól.  A csillagtávolságok megadásához a CsE túl kicsi egység, így a csillagászok e helyett fényévben adják meg az adatokat.  1 fényév az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1 év alatt megtesz. 1 fényév körülbelül 63 000 CsE. A Naprendszert körülvevő csillagok halmazát Tejútrendszernek, más néven Galaxisnak vagy Galaktikának nevezzük.  A Tejútrendszer egy spirálgalaxis.  Lapos korong alakú, átmérője 100 000 fényév. Spirál alakja is sugallja, hogy központi magja körül forog, így a Naprendszer is kering a középpont körül.  Galaxisok A Tejútrendszeren túli csillaghalmazokat Galaxisoknak nevezzük. Egy amerikai csillagász, Edwin Hubble (ejtsd: habl, 1889–19...

 Bolygók Kopernikusz és Kepler világképe Ptolemaiosz és Kopernikusz rendszere Ptolemaiosz ókori görög csillagász (Kr. u. 100 körül)  megalkotta csillagászati világképét, amit földközéppontú világkép ként ismerünk.  E  szerint a Föld van a világ közepén, körülötte keringenek az égitestek, sorban: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint legkívül található az állócsillagok szférája. A Nap hatalmas mérete miatt az 1500-as évek elején Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) lengyel csillagász kidolgozta a világ napközéppontú rendszerét, a napközéppontú világkép et. Rendszerében a Nap áll a világ közepén, körülötte egyre nagyobb körpályán keringenek a bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint az állócsillagok szférája. A Hold a Föld körül rója köreit. Távcsöves megfigyelések Először Galileo Galilei itáliai tudós alkalmazta a távcsövet égi objektumok részletes megfigyelésére. 1609- es és 1610-es vizsgálódásai sok új ismer...

A csillagok Állócsillagok Csillagok az égboltunkon  (videó) Üstökösök  (videó) A csillagok olyan égitestek, amelyek önálló fénykibocsátásra képesek, elsődleges fényforrások. Tejút számtalan parányi csillag, melyet szabad szemmel összemosódott, fátyolszerű sávnak látunk. A Föld tengely körüli forgása miatt a csillagokat elmozdulnak az égbolton. Azért hívjuk mégis állócsillagoknak őket, mert egymáshoz képesti helyzetük nem változik. Az északi égi pólus közvetlen közelében látható egy csillag, a Sarkcsillag.  A Sarkcsillagot nem látjuk elmozdulni az égbolton, mindig egy helyben marad. A Sarkcsillag felé fordulva mindig északi irányba nézünk, ezért használható derült éjszakákon a tájékozódásra.  Csillagképek Csillagjegyek csillagképei  (angol nyelvű videó, magyarra fordítható) Az éggömbön összesen 88 csillagkép található. Ebből Magyarországról 5 egész évben, 24 pedig sosem látható, mindig a horizont alatt marad. A tőlünk időszakosan látható csillagképek egyik legi...

 A Nap és a Hold A Nap égi útja A Nap égi járása alapján négy fő égtájat lehet kitűzni: É, D, K, Ny Reggel, napkeltekor a Nap keleti irányban kel fel. Délben, amikor a Nap égi pályája legmagasabb pontján van, árnyékunk az északi irányba mutat. Ezzel ellentétes irány a dél. Este, napnyugtakor a Nap nyugati irányban ereszkedik a látóhatár (horizont) alá. A Nap látszó mozgása napról napra kissé változik. A nappalok hossza, valamint a Nap pályájának legmagasabb pontja eltérő. Ez abból adódik, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli keringési pálya síkjára, hanem attól 23°-nál kicsivel nagyobb szögben eltér. A forgástengely ferdesége miatt vannak a Földön évszakok.  A Hold égi útja A Hold fázisai  (videó) A szeszélyes Hold  (videó) A Hold fázisokat mutat, azaz éjről éjre dagad, illetve fogy. Ez a változás időről időre ismétlődik, körülbelül 29 nap alatt zajlik le egy ciklus.   A jelenség oka, hogy a Hold a Föld körül kering, keringési ideje mintegy 27...