A Föld fizikai tulajdonságai

 A Föld fizikai tulajdonságai

A Föld belsejének hőmérséklet-változása

 A Föld középpontja felé haladva növekszik a hőmérséklet. A hőmérséklet-növekedés mértéke, a geotermikus gradiens a Föld különböző pontjain eltérő, átlagértéke 100 méterenként 3 °C.

Budapest a világ egyetlen fővárosa, ahol 118 termálforrás van. A város gyógyvizekben való gazdagsága világviszonylatban egyedülálló. Magyarországon közel 400 településen működik termál-, illetve gyógyvízű fürdő.

A Föld szerkezete, sűrűsége

A Föld sűrűsége – a középpontja felé haladva – egyre nagyobb, és a növekedés ugrásszerű bizonyos mélységeknél, ahol a halmazállapot és a hőmérséklet is megváltozik. A legnagyobb sűrűsége a belső magnak van, amit szilárd, nagy sűrűségű vas és nikkel alkot. 

Az átlagosan 6371 km sugarú Föld – a forgás és lehűlés hatására – sűrűség szerint különböző rétegekre, gömbhéjakra tagozódott.

Nyomás a Föld mélyében

A nyomás a Föld középpontja felé majdnem egyenletesen növekszik, így a középpontjában eléri a légnyomás felszíni értékének közel 4 milliószorosát.

Mit mutat az iránytű?

Bolygónkat mágneses tér veszi körül, melynek É-i és D-i pólusa enyhén eltér a földrajzi É−D-i pólustól. Ez az eltérés a mágneses deklináció. Mai ismereteink szerint ezt a mágneses teret a Föld belsejében, több ezer kilométer mélyen lévő vas és nikkel tartalmú fémolvadékok áramlásai keltik.

És mégis mozog… a kőzetburok 

pangea animation

A kontinensek valamikor összefüggtek egymással, ez az őskontinens a Pangea. 

Később ez a Pangea összetöredezett, és darabjai elsodródtak egymástól.  Hét nagy és több kisebb kőzetlemezt különítünk el. Az egyes kőzetlemezek 1–20  cm/év sebességgel mozognak. A Föld felszínének változásait részben a kőzetlemezek mozgása okozza. A kőzetlemezek mozgásával, illetve ezek következményeivel a lemeztektonika tudománya foglalkozik.

Hol találhatók a vulkánok? Hol észlelhetők a földrengések?

A vulkáni tevékenység többnyire a lemezhatárokhoz kötődik. A Föld belsejében lévő olvadék, a magma itt kijáratot talál a felszínre. A felszínre kerülő magmát lávának hívjuk.

A földrengéseket a szilárd kőzetlemezek elmozdulása okozza. Ezek is a lemezhatárokhoz kötődnek. A legpusztítóbb földrengések az egymáshoz ütköző lemezszegélyek körzetében pattannak ki. 

Ha a tenger alatt történik a földrengés, illetve a vulkánkitörés, szökőár, japánul cunami jöhet létre.