Hangtani kísérletek

Hangtan kísérletek


1. Gumiszalag hangszer

Amikor megpengetjük a gumiszalagot, az rezgésbe jön, és ez a rezgés hozza létre a hangot. 

A rezgő gumiszalag megmozgatja a körülötte lévő levegőt, és ez a mozgás terjed tovább hangként.

A feszesebb gumiszalag gyorsabban rezeg, ezért magasabb hangot ad.

A hangmagasság attól függ, hogy milyen gyors a rezgés.

A doboz nem csak tartó, hanem a hangszer része – ez erősíti fel a hangot.

Gyakorlati jelentősége:

A húros hangszerek ilyen elven működnek.


2. Vonalzó az asztalon

A vonalzó egyik vége rögzítve van, a másik szabadon rezeg. A hang a rezgésből származik. Ha rövidebb a rezgő rész, akkor gyorsabban rezeg, ezért magasabb hangot hallunk.

Nem a vonalzó anyaga változik, hanem az, hogy mekkora része rezeg – és ez határozza meg a hang magasságát.

Ugyanezen az elven működik például a doromb vagy a zenei fűrész is.

A hangmagasság attól függ, milyen gyorsan rezeg a test – ezt pedig a rezgő rész mérete határozza meg.

Gyakorlati jelentősége:

Doromb

Zenei fűrész

3. két pohár és a fogvájó

Az első pohár rezgése a levegőn keresztül eljut a másik pohárhoz. Ha a két pohár egyformán van beállítva, akkor a másik pohár is rezgésbe jön, és ez megmozdítja a fogvájót.

Ezt a jelenséget rezonanciának nevezzük.

Rezonancia akkor jön létre, amikor egy test egy másik test rezgését átveszi és felerősíti.

A második pohár nem magától kezd el rezegni, hanem azért, mert ugyanarra a rezgésre ‘van hangolva’, mint az első.

Ez a kísérlet megmutatja, hogy a hang nemcsak terjed, hanem más testeket is rezgésbe hozhat.

Gyakorlati jelentősége:


Minden tárgynak, így a pohárnak is van egy saját rezgése, vagyis egy olyan hangmagasság, amin a legkönnyebben rezeg. 
Ha egy hang pontosan ezen a frekvencián szólal meg, akkor a pohár egyre erősebben kezd rezegni. 
Ezt nevezzük rezonanciának. 
Ilyenkor a rezgés nem marad kicsi, hanem folyamatosan erősödik. 
Ha a rezgés elég nagy lesz, a pohár anyaga már nem bírja a terhelést, és eltörik.

Leszakadó híd

A Tacoma híd az Egyesült Államokban, Washington államban található, nem messze Seattle városától.

A híd egy tengerszoros felett épült, a Puget Sound részeként. 

Az 1940-es híd  nagyon rövid ideig állt – pár hónap után összeomlott. 

A hídnak is van saját rezgése. A szél pont olyan ütemben mozgatta, mint ahogyan a híd természetesen rezegni tud. A szél nem csak lökdöste a hidat, hanem együtt ‘játszott’ vele, és ettől a mozgás egyre erősebb lett. Ezért a mozgás egyre nagyobb lett – ezt nevezzük rezonanciának.

Ugyanaz történt, mint a poharas kísérletnél: egy külső hatás elindított egy rezgést, és az felerősödött.

Olyan ez, mint amikor hintázol: ha jó ütemben löknek, egyre magasabbra jutsz.

A Tacoma híd példája megmutatja, hogy a rezonancia nemcsak kísérletben, hanem a valóságban is komoly következményekkel járhat.

A rezonancia azt mutatja meg, hogy egy kis hatás is nagyon nagy mozgást hozhat létre, ha megfelelő ütemben történik.

4. Madzagos telefon

Amikor belebeszélünk  vagy zenét közvetítünk a pohárba, a hang rezgésként keletkezik. 

Ez a rezgés a madzagon keresztül jut el a másik pohárhoz. 

A madzag rezgésbe jön, és ezt a rezgést átadja a másik oldalon lévő pohárnak, amit ott hangként hallunk. 

Ha a madzag laza, a rezgés nem tud jól továbbterjedni, ezért a hang gyengébb. 

Ez a kísérlet megmutatja, hogy a hang nemcsak levegőben, hanem szilárd testekben is terjed. 

A hang sokszor jobban terjed szilárd testekben, mint a levegőben.

Gyakorlati jelentősége: 

Ha valaki a fülét a sínhez teszi, hamarabb meghallja a közeledő vonatot.

A szakemberek hallgatócsővel figyelik a gépek rezgését, hogy megtalálják a hibát.

A vízben is hasonlóan jól terjed a hang, ezért a tengeralattjárók is ezt használják.


5. Papírgalacsinok fólián

A papírgalacsinok mozogni kezdenek, amikor hangot adunk ki a közelükben. 

Ez azért történik, mert a hang rezgés, amely energiát szállít. 

Ez az energia megmozgatja a fóliát, és így a papírgalacsinokat is. 

Ez megmutatja, hogy a hang képes más testeket mozgásba hozni.






Gyakorlati jelentősége: 

A mikrofonok is hasonló elven működnek.

A hangszórók is egy membránt rezgetnek, ami megmozgatja a levegőt, és így hang keletkezik.

A fülünkben lévő dobhártya is ilyen elven működik.

A telefonok is így rögzítik a hangot: egy apró membrán rezgését alakítják át jellé.


6. Lézer + lufi + tükör

Amikor hangot adunk ki a csőbe, a lufi rezgésbe jön, mert a hang levegőrezgés. A lufira ragasztott tükör is mozog, és emiatt a lézersugár mintázatot rajzol a falra. Ezzel a kísérlettel láthatóvá tesszük a hangot, vagyis a rezgést.

A hang rezgése mintázatot hoz létre – ezt nevezzük Lissajous-görbének. (liszazsu)

Gyakorlati jelentősége: 

A fény segítségével nagyon apró rezgéseket is láthatóvá és mérhetővé tudunk tenni.

Ezt az elvet nemcsak kísérletben használjuk. Eötvös Loránd is így tudott nagyon apró mozgásokat mérni: egy tükörrel és fénnyel felnagyította az elmozdulást. Eötvös inga. 

Eötvös Loránd olyan pontos műszert készített, hogy még azt is ki tudta mutatni, hol van a föld alatt olaj vagy ércek – pusztán a gravitáció apró különbségei alapján.

Ehhez olyan pici mozgásokat kellett mérnie, amit szabad szemmel nem is lehetne látni – ezért használt tükröt és fényt a felnagyításhoz.



Chladni-ábrák (hladni-ábrák)

A hang rezgést hoz létre, és a szemcsék kirajzolják a rezgés mintázatát.

A szemcsék mindig oda gyűlnek, ahol nincs rezgés.

A különböző frekvenciájú hangok különböző rezgési mintázatokat hoznak létre a lemezen.


7. Hangvilla + vízcsepp



Amikor megütjük a hangvillát, az rezegni kezd, és ezt a rezgést átadja a vízcseppnek. 

A csepp nem tud akárhogyan mozogni, hanem bizonyos szabályos alakokat vesz fel. 

A szabályos alakzatok akkor jelennek meg, ha a vízcsepp pont a saját ritmusában kezd rezegni.

Ez azért van, mert csak bizonyos rezgési formák stabilak. 

Ez megmutatja, hogy a rezgések meghatározott mintázatokban jelenhetnek meg.

Más formában:


A hang rezgést hoz létre. Ez a rezgés átadódik a víznek, ezért a vízsugár nem marad egyenes, hanem hullámozni kezd.


Összefoglalás:

A hang forrása mindig valamilyen rezgő test. A rezgés terjedéséhez közeg, valamilyen anyag kell. 

A hangmagasság a rezgés gyorsaságától függ.

A hang rezgés, amely terjed, energiát szállít, és más testeket is rezgésbe hoz. 

Ha a hatás megfelelő ütemben történik, a rezgés felerősödik – ezt nevezzük rezonanciának. 

A mai kísérletek megmutatták, hogy ezek az alapelvek nemcsak a fizikaórán, hanem a való életben is mindenhol jelen vannak.

A fizika nemcsak megmagyarázza a világot, hanem láthatóvá teszi a láthatatlant.




Megjegyzések