Fizika 8. osztály

 A látás A szem és a látás A fény a pupillán keresztül jut a szemünkbe. A szemlencse domború optikai lencse.  Közeli tárgyakra nézve a lencse fókusztávolsága lecsökken, távoli tárgyakra nézve megnő.  A szemlencse a szemgolyó hátsó falán lévő ideghártyán kicsinyített, fordított állású, valódi képet állít elő.  Az agy feladata, hogy a fordított képet a talpára állítva lássuk.  Látáshibák és javításuk A rövidlátás és a távollátás A rövidlátás és javítás A rövidlátó ember messzire nem lát élesen. Látáshibáját az okozza, hogy a szemébe jutó fénysugarak nem az ideghártyán, hanem előtte metszik egymást, vagyis a fénysugarak túlságosan összetartók. A rövidlátás javításakor a fénysugarak metszéspontját távolabbra, az ideghártyára helyezzük át. Ezt a célt szórólencsét tartalmazó szemüveg alkalmazásával érjük el. Az ilyen szemüveglencsék negatív dioptriájúak. A távollátás és javítása A távollátó ember közelre nem lát élesen. Látáshibáját az okozza, hogy ...

 Lencsék Győjtőlencsék A domború lencsét gyűjtőlencsének nevezzük, mert a lencse tengelyével párhuzamosan érkező fénysugarakat a lencse (túloldali) fókuszpontjában gyűjti össze.   Minden lencsének két fókuszpontja van, melyek a lencse szimmetriatengelyén, a lencsétől egyenlő távolságban találhatók. A gyűjtőlencsék  • a fókuszokon kívülre helyezett tárgyakról valódi képet,  • a fókuszon belülre helyezett tárgyról látszólagos képet készítenek. Lencsék képalkotása Domború lencsék fokusztávolsága Szórólencsék A homorú lencsét szórólencsének nevezzük, mert a beeső, párhuzamos fénysugarak a lencse másik oldalán széttartókká válnak. A szórólencsék kizárólag látszólagos képet állítanak elő. Dioptria Az optikai lencséket (pl. szemüveglencséket) jellemző adat a lencse dioptriája.   A dioptria jele D, a fókusztávolságé f. A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka: D = 1/f  Például, a 8 cm méterben: 0,08 m. Az ilyen fókusztávolságú lencse 1...

 Prizmák Prizmák A prizmák átlátszó anyagból, üvegből, vagy műanyagból készülnek. Felületüket síklapok határolják. A prizma a fényt mindig a vastagabb vége felé töri. Derékszögű prizmával előállítható olyan helyzet is, mely során a fény két visszaverődés után a belépő fénysugárral párhuzamosan, de azzal ellentétes irányba lép ki.   

 A fénytörés Ha a fény két átlátszó közeg határán halad át (pl. levegőből üvegbe, vízből levegőbe halad), akkor a fénysugár  •egy része az új közeg határán visszaverődik,  • másik része behatol a második közegbe, és megváltoztatja az irányát.  Ezt a jelenséget nevezzük fénytörésnek. Fénytörés 1 Fénytörés 2 A beesési pontban a felületre állított merőleges a beesési merőleges.   A beesési merőlegesnek a beeső fénysugárral bezárt szöge a beesési szög: α.   A beesési merőlegesnek a megtört fénysugárral bezárt szöge a törési szög: β.  A törési szög a beesési szögnél lehet kisebb vagy nagyobb, a közegektől függően.  Az ábrán látható esetben a törési szög a kisebb.  A határfelületre merőlegesen érkező fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. Érdekességek Érdekesség 2 Érdekesség 3

 Gömbtükör Gömbtükrök A gömbtükörnél használatos elnevezések:  G: gömbi középpont.   O: optikai középpont.  t: optikai tengely, a gömbi és optikai tengelyeket összekötő egyenes.  F: fókuszpont, gyújtópont, O és G távolságát felezi meg.  f: fókusztávolság, O és G távolságának a fele.  r: görbületi sugár. Fény visszaverődése gömbtükrökről Homoró gömbtükör képalkotása A homorú gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, összetartókká válnak, és áthaladnak egy ponton. Ezt a tükör fókuszpontjának nevezzük. A tükör egy pontba gyűjti, azaz fókuszálja a párhuzamos fénysugarakat. A fókuszpontot gyújtópontnak is nevezzük.    Domború gömbtükör képalkotása A domború gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, széttartókká válnak. A tükrön túli meghosszabbításuk áthalad a tükör fókuszán. Homorú gömbtü...

 A fény visszaverődése Fény útja A beeső fénysugár a beesési pontban érinti a tükröt. A fénysugár itt irányt vált, és visszavert fénysugár lesz belőle. A tükörre a beesési pontban állított merőleges a beesési merőleges. A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a beesési szög (α), a visszavert fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a visszaverődési szög (β) Fényvisszaverődés síktükörről A síktükörre párhuzamosan beeső fénysugarak a visszaverődés után is párhuzamosak. A visszaverődés törvénye:  A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő.  A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.  A tükörre merőlegesen eső fénysugár esetében a beesési szög 90°, de ekkor a visszaverődési szög is 90°.   A merőlegesen beeső fénysugár önmagában verődik vissza. Síktükör Látható, hogy  • a kép mérete megegyezik a tárgy méretével;  • a kép ugyanolyan távolságra látszik a tükörtől, mint a ...