Meddig bírjuk energiával?

 Meddig bírjuk energiával?

A világ energiafogyasztása

Az emberi léthez, egy társadalom működéséhez energiára van szükség. 

Az energiafogyasztást befolyásolja: 

1. a gazdasági fejlettség, 

 2. az ipari termelés, 

3. a népesség száma, 

4. a népesség életminőségének fenntartásához szükséges energia mennyisége, 

5. a környezeti feltételek. 

A fejlettebb gazdaságú, magasabb életszínvonalon élő, nagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkező társadalmakban az energiaigény is magasabb.

Milyen energiahordozókból állíthatunk elő energiát?

Nem megújuló energiaforrások: 

a szén, a földgáz és a kőolaj, amelyeket fosszilis energiahordozóknak is nevezünk. Ezek növényi és állati maradványokból keletkező, levegőtől elzárt bomlás során, évmilliók alatt jöttek létre. Az atomerőművek működéséhez szükséges uránkészlet is véges, tehát kimeríthető energiaforrás.

Megújuló energiaforrások:

nap, szél, víz, geotermikus energia, gyakorlatilag kimeríthetetlen mennyiségben rendelkezésre állnak, illetve újratermelődnek. 

Ezek a források is végesek (mert például a Nap is kihül egyszer).

Az energiaellátás szempontjából viszont problémát jelent, hogy a nap- és a szélenergiát hasznosító létesítmények nem tudnak folyamatosan üzemelni. 

A növekvő energiafelhasználás következménye

A talaj az elnyelt napsugárzás egy részét hősugárzás formájában kisugározza, melyet a légkörben található gázok közül némelyek − a szén-dioxid, a vízgőz, a metán, az ózon, amelyeket gyűjtőnéven üvegházhatású gázoknak nevezünk − elnyelnek. A jelenséget üvegházhatásnak nevezzük. Az üvegházhatás a légkör hőmegtartó képessége, nélküle a Föld átlaghőmérséklete sokkal alacsonyabb lenne.

Honnan kerülhet szén-dioxid a levegőbe? 

Az utóbbi 200 év rohamosan növekvő ipara, és a vele párhuzamosan növekvő energiafelhasználás a  környezetünkre is kihatott. A következmények mára súlyos, globális problémát jelentenek.

Az esőerdők óriási méretű irtása közben is jelentős mennyiségű CO2 jut a levegőbe. Az esőerdők területének fogyása különösen veszélyes, mert növényei termelik a légkör oxigéntartalmának 60%-át, és fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak.

„A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”

Minden egyes ember feladata pedig az, hogy óvja azt a környezetet, amiben él. Ennek egyik módja az észszerű, takarékos energiafelhasználás.