A Nap és a Hold
A Nap és a Hold
A Nap égi útja
A Nap égi járása alapján négy fő égtájat lehet kitűzni: É, D, K, Ny
Reggel, napkeltekor a Nap keleti irányban kel fel. Délben, amikor a Nap égi pályája legmagasabb pontján van, árnyékunk az északi irányba mutat. Ezzel ellentétes irány a dél. Este, napnyugtakor a Nap nyugati irányban ereszkedik a látóhatár (horizont) alá.
A Nap látszó mozgása napról napra kissé változik. A nappalok hossza, valamint a Nap pályájának legmagasabb pontja eltérő. Ez abból adódik, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli keringési pálya síkjára, hanem attól 23°-nál kicsivel nagyobb szögben eltér. A forgástengely ferdesége miatt vannak a Földön évszakok.
A Hold égi útja
A Hold fázisokat mutat, azaz éjről éjre dagad, illetve fogy. Ez a változás időről időre ismétlődik, körülbelül 29 nap alatt zajlik le egy ciklus.
A jelenség oka, hogy a Hold a Föld körül kering, keringési ideje mintegy 27 nap.
Keringése alatt a Föld is kering a Nap körül, ezért teliholdtól teliholdig 29 nap (1 holdhónap) telik el. A Hold tengely körüli forgásideje is 27 nap, ezért a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
A holdciklus az újholddal kezdődik. Ekkor a Hold égi útján együtt halad a Nappal, a Nap pályája alatt vagy felett. Mivel a Holdat kissé lassabban látjuk mozogni égi útján, ezért a Nap idővel lehagyja. Napnyugtakor az esti égen a dagadó holdsarló igyekszik a Nap után.
Az első negyed körülbelül egy hét múlva következik be. Ekkor a Hold már félholdfázist mutat, és akkor kel fel keleten, amikor a Nap delel.
Újabb egy hét elteltével elérkezik a telihold ideje. A Nap és a Hold az égbolt átellenes pontjába kerülnek. A telihold akkor kel fel, amikor a Nap lenyugszik, és egész éjszaka az égbolton látható.
Ezután a Hold elkezd „fogyni”, egy hét alatt ér az utolsó negyedbe, majd újabb egy hét elteltével visszatér az újhold fázisába.
Árapály
A tengerek, óceánok vízszintjének periodikus változását a Hold és a Nap vonzó hatása okozza.
A Föld Hold felőli részén és vele átellenben a tengervizek megemelkednek, a kettő közötti részeken kissé apadnak. A Föld forgása és a Hold keringése miatt a megemelkedett vízszint helye a Föld felszínén körbefordul. Ezért egy adott tengerparton egy nap alatt két dagályt és két apályt figyelhetünk meg.
Naptár
A Nap égi útján körbehaladva adta a napokat, delelési magasságának változása határozta meg az évet. A Hold ciklusa alkalmas volt az idő hónapokban való mérésére.
Az ókori rómaiak Julián-naptára ezért 365 napos évekkel számolt, négyévente egy szökőnappal.
A naptár (videó)
Mivel nem pontosan egy negyed nappal több az év hossza, ezért az évszázadok során a Julián-naptár mintegy 10 napos lemaradásba került a valós időhöz képest. Például a tavaszi napéjegyenlőség március 21. helyett március 10-ére esett.
XIII. Gergely pápa a csillagászok javaslatára bevezette a Gergely-naptárat, melyben 1582. október 4-e után október 15-e következett. Mnden századik évben kihagyja a szökőnapot, kivéve minden négyszázadik évet. Habár a Gergely-naptár pontosabb, még ez sem tökéletes. Ezzel a naptárral körülbelül 3000 év elteltével lesz egy nap előnyünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése