Fizika 8. osztály

 Fényhullámok A fény az úgynevezett elektromágneses hullámok közé tartozik. Az elektromágneses hullámok, a hanghullámokkal ellentétben, vákuumban is terjednek. Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége Légüres térben és a levegőben a fény és a többi elektromágneses hullám körülbelül 300 000 km-t tesz meg másodpercenként.  A 40 000 km kerületű Föld bolygót egyetlen másodperc alatt hét és félszer kerülné meg.  Semmilyen hatás nem terjedhet ennél gyorsabban.  Különféle átlátszó anyagokban eltérő – az előzőnél kisebb – sebességgel halad a fény. A szivárvány keletkezése A szivárvány keletkezése A szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Az átlátszó és átlátszatlan testek színe Az átlátszó, de színes testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit átengedik. Az átlátszatlan testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit visszaverik. A fény terjedése Az ég kék és a lemenő nap vörös színe Kék ég Vörös naple...

 A magas és mély hangok A hangmagasság Heki kutya A hangmagasság a hangforrás rezgésének ütemétől függ. A hangmagasság A frekvencia A hangrezgés ütemét frekvenciának nevezzük, jele f.  A frekvencia számértéke megadja a másodpercenkénti rezgések számát.  A frekvencia mértékegységét Heinrich Hertz német fizikus tiszteletére hertznek nevezzük, és Hz-vel jelöljük.   A zenetanárok hangvillájára 440 Hz van írva. Ez azt jelenti, hogy a hangvillát megpendítve az másodpercenként 440-et rezdül. Ez a normál zenei A hang frekvenciája. Minden hangforrásnak sajátos, másoktól megkülönböztethető hangszíne van. Ez abból adódik, hogy egy hang az alaphang és annak halkabb felhangjainak összhangzásából áll. Az általunk nem hallható, 20 000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú hang az ultrahang. A kutyák meghallják az ultrahangot, a denevérek és a delfinek használják is a kommunikáció és a tájékozódás során. Ultrahangos vizsgálat során figyelik meg az édesanya hasában a magzatot...

Hallás, a fül Hallás A hangok észleléséhez és érzékeléséhez a fülünket használjuk. A fül legkülső része a fülkagyló. Ennek feladata, hogy a hangot összegyűjtse, és a fül belseje felé terelje. A fülkagyló és annak folytatása, a hallójárat tölcsér alakú, és ez az alak biztosítja, hogy a hang a megfelelő irányba haladjon. A hallójárat végén, a fülben található a dobhártya, mely a hang hatására jön rezgésbe. A dobhártya rezgéseit apró csontocskák továbbítják a fül belső részébe, ahol nagyon érzékeny szőrsejtek találhatók. Ezek a sejtek érzékelik a rezgést, és továbbítják az információt az agy számára. Hangerősség Hangerősség A hallás és a hangerősség A fül képes érzékelni a hang egy fontos tulajdonságát, a hangerősséget. A túl hangos hangok zavaró, néha fájó érzést is kelthetnek, úgy is mondjuk, hogy bántja a fülünket. A hangerősséget műszerek segítségével mérni is lehet. A mérési eredményt decibel egységben adják meg. A decibel jele dB. A leghalkabb hang, amit éppen meghallunk: 0 dB. Ezt ...

A hangkeltés Hangkeltés A hang terjedése Hangforrás A hangforrás az, amely a hallott hangokat kelti. A hangforrások rezgéssel keltik a hangokat. Hangszerek A hangszereket a hangkeltés módja szerint csoportosíthatjuk. Vannak húros hangszerek, ezen belül is vonós, illetve pengetős hangszerek, aztán fa- és rézfúvós hangszerek és ütős hangszerek. A húros hangszerek a kifeszített húr rezgetésével keltenek hangot. A húr feszességétől, vastagságától és a hosszától függően más és más hangot lehet hallani. Vannak olyan húros hangszerek, amelyek annyi húrt tartalmaznak, ahány eltérő hangot meg akarnak szólaltatni. Ilyen hangszer a zongora, a hárfa vagy a cimbalom. Más húros hangszerek kevés húrt tartalmaznak, ezeknél a  hangszereknél a húr lefogásával le tudjuk rövidíteni a húrt, amely ezáltal más hangot ad ki. Jó példa erre a gitár, a citera vagy a hegedű. A fúvós hangszerekben a hangszer testében lévő levegő rezgése adja a hangot. A cső alakú hangszerekbe zárt leveg...

Hullámok a természetben Hullámok a természetben A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre.  Hullámforrás nak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik. A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén.  A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek .  A hullámhossz  A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz . Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad. A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám , fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli. Transzverzális és longitudinális hullámok Állóhullámo...

 Meddig bírjuk energiával? A világ energiafogyasztása Az emberi léthez, egy társadalom működéséhez energiára van szükség.  Az energiafogyasztást befolyásolja:  1. a gazdasági fejlettség,   2. az ipari termelés,  3. a népesség száma,  4. a népesség életminőségének fenntartásához szükséges energia mennyisége,  5. a környezeti feltételek.  A fejlettebb gazdaságú, magasabb életszínvonalon élő, nagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkező társadalmakban az energiaigény is magasabb. Milyen energiahordozókból állíthatunk elő energiát? Nem megújuló energiaforrások:  a szén, a földgáz és a kőolaj , amelyeket fosszilis energiahordozóknak is nevezünk. Ezek növényi és állati maradványokból keletkező, levegőtől elzárt bomlás során, évmilliók alatt jöttek létre. Az atomerőművek működéséhez szükséges uránkészlet is véges, tehát kimeríthető energiaforrás. Megújuló energiaforrások: nap, szél, víz, geotermikus energia , gyakorlatilag kimeríthetetlen mennyiség...