Fizika 8. osztály

 Arkhimédész törvénye Minden folyadékban lévő testre hat egy felfelé mutató erő, amelyet felhajtóerőnek hívunk.  Mitől függ a felhajtóerő nagysága? Az erőmérő a henger vízbe merítése után azért mutatott kisebb érteket a gravitációs erőnél, mert a vízben a felhajtóerő is hat a testre. Arkhimédész törvénye:  Minden folyadékba (gázba) merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék (gáz) súlyával.  A kiszorított folyadék (gáz) súlya függ:  • a test térfogatától (hiszen annyi a kiszorított folyadék, illetve gáz térfogata, amekkora a test térfogata) • a folyadék (gáz) sűrűségétől

 Közlekedőedények, hajszálcsövesség Közlekedőedények A felül nyitott edények vagy csövek rendszerét, amelynek ágai között a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedénynek nevezzük. A közlekedőedény minden ágában a hidrosztatikai nyomás ugyanakkora. Ezért a nyugvó folyadék felszíne minden ágban ugyanabban a vízszintes síkban van. Gyakorlati példák közlekedőedényekre: k özlekedőedény a teáskanna, öntözőkanna, tartályok folyadékszintjelzője és a slagvízmérték is. A víztornyokat azért építik olyan magasra, mert a települések vízvezetékrendszere is egy óriási közlekedőedény. A házak vízvezetékei összeköttetésben állnak a víztoronnyal, amelynek tehát a vízellátás, illetve a megfelelő víznyomás biztosítása is feladata.  Hajszálcsövesség A papírzsebkendőben, kockacukorban, törülközőben, pelenkában kicsi keresztmetszetű, hajszálvékony járatok vannak. A hajszálcsövekben a víz felszíne magasabban van, mint a külső folyadékszint. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük. Gyakorl...

 A légnyomás A levegő súlyából származó nyomást légnyomásnak hívjuk. Magdeburgi féltekék Magdeburgi félgömbök teremben A levegő a szilárd testekhez hasonlóan nyomja az alatta levő felületet. Ugyanakkor a XVII. században Guericke híres kísérletével bizonyította, hogy a légnyomás nemcsak felülről, hanem minden oldalról hat, és képes úgy összeszorítani két félgömböt – amelyekből összeillesztéskor kiszivattyúzta a levegőt –, hogy több pár ló sem tudta széthúzni őket. A légnyomás minden irányba hat. A légnyomás mérés A kísérletben azért nem folyt ki a víz a pohárból, kémcsőből, mérőhengerből, mert a légnyomás, amely minden irányba hat, képes a vizet ebbe a magasságba felnyomni. Ezzel az eljárással már meg tudjuk határozni a légnyomás értékét. Egyedül azt kell megmérni, milyen magas vízoszloppal tart egyensúlyt a légnyomás. Ennek a vízoszlopnak a nyomása pontosan meg fog egyezni a levegő nyomásával. A levegő nyomása 76 cm magas higanyoszlop nyomásával egyezik meg.  Torricell...

 A hidrosztatikai nyomás A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak hívjuk. Mitől függ a folyadékok nyomása? Magasabb folyadékoszlopnak nagyobb a súlya, amitől a gumihártya jobban meg fog nyúlni.   A folyadék nyomása függ a folyadékoszlop magasságától (h). Ennek oka az, hogy a víz sűrűsége nagyobb, mint a denaturált szesz sűrűsége, tehát ugyanolyan magasságú vízoszlopnak a súlya is nagyobb, ezért jobban nyomja a gumihártyát, mint az ugyanolyan magasságú denaturáltszesz-oszlop.  A folyadék nyomása függ a folyadék sűrűségétől (ρ). Hidrosztatikai nyomás számítás A hidrosztatikai nyomás számítása: p = ρ ∙ h ∙ g Feladatok megoldása A hidrosztatikai nyomás mérése A folyadék belsejében a hidrosztatikai nyomás azonos mélységben mindegyik irányban ugyanakkora.  A folyadékok nyomását mérőműszerrel is mérhetjük, az erre szolgáló eszköz neve: manométer.  A gyakorlatban a mérőműszereken többnyire nem az SI mértékegység (Pa) található, hanem a bar....

 A nyomás Ugyanakkora nyomóerő minél nagyobb felületre hat, annál kisebb lesz a nyomás, amely egy laza szerkezetű talajban sekélyebb nyomot hagy.  A nyomás egyenes arányosságban van a nyomóerő nagyságával, ha a nyomott felület ugyanakkora.  Ha a nyomóerő nagyságát elosztjuk a nyomott felület nagyságával, fontos fizikai mennyiséget kapunk, amelyet nyomásnak nevezünk.  A nyomás jele: p. Hogyan változtathatjuk meg a nyomás nagyságát? Hogyan érhetünk el kisebb nyomást?  1. Az érintkező felület növelésével.    Az iskolai hátizsákoknak azért széles a vállpántja, hogy minél kevésbé nyomja a diákok vállát. Szereléskor, asztalhoz erősíthető lámpa rögzítésekor a csavarokat alátéttel együtt kell csavarni, nehogy az anyagba süllyedjen a csavar feje.  A puha, laza szerkezetű, esetleg sáros talajon való közlekedéskor a terepjárók, lánctalpas járművek nagy kerékfelületük miatt nem süllyednek bele a talajba.  2. A nyomóerő csökkentésével.   Ezér...

 Termikus kölcsönhatás A hideg víz azáltal melegedett, hogy egy nála melegebb testtel érintkezett. A meleg vizet pedig egy vele érintkező, nála hidegebb test hűtötte le, vagyis kölcsönösen hatottak egymásra. Ezt a fizikai jelenséget termikus kölcsönhatás nak nevezzük.  A termikus kölcsönhatás feltétele, hogy a testek hőmérséklete különböző legyen és érintkezzenek. A kölcsönhatás addig tart, amíg a két test hőmérséklete egyenlővé nem válik. A termikus kölcsönhatás során a melegebb test hűlni fog, ettől az energiája csökken. Ezt a leadott energiát veszi fel a hidegebb test, amely tehát melegedni kezd, és az energiája növekszik. Amennyivel csökken az egyik test energiája, annyival fog növekedni a másiké. Ez az energiamegmaradás törvénye. Mitől függ a termikus kölcsönhatáskor kialakuló közös hőmérséklet nagysága? A termikus kölcsönhatáskor kialakuló közös hőmérséklet nagysága függ:  •  a kiindulási hőmérsékletektől,  •  a testek tömegének egymáshoz viszony...