Bejegyzések

Hullámok a természetben

Kép
Hullámok a természetben Hullámok a természetben A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre.  Hullámforrás nak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik. A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén.  A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek .  A hullámhossz  A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz . Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad. A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám , fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli. Transzverzális és longitudinális hullámok Állóhullámo...

Optikai eszközök

Kép
 Optikai eszközök Optikai eszközök Optikai eszközök2 Egyszerű nagyító lupe A lupe a valóságban egy domború lencse.  Ha rajta keresztül nézünk kis méretű részleteket tartalmazó tárgyat, akkor nagyobbnak látszanak, és a részleteket is látjuk. A fényképezőgépek A fényképezőgép és a szemünk is a tárgyról fordított állású, kicsinyített, valódi képet hoz létre. A digitális fényképezőgépek alapvető alkatrészei megegyeznek a hagyományos kamerák tartozékaival. A lényeges különbség az, hogy a film helyén fényt érzékelő félvezető eszközöket tartalmazó képrögzítő eszköz található. A mikroszkóp Közeli, szabad szemmel nem látható, apró tárgyak vizsgálatára használjuk. A végső kép az eredeti tárgyhoz képest fordított állású, látszólagos, nagyított.  A fordított állású képet a távcsöveknél megismert módon, prizmákkal meg lehet fordítani.  A távcső A távcső a távoli tárgyak látószögét nagyítja. Ezt az eszközt nevezik teleszkópnak és messzelátónak is. A távcsövekben lencséket, ...

A látás

Kép
 A látás A szem és a látás A fény a pupillán keresztül jut a szemünkbe. A szemlencse domború optikai lencse.  Közeli tárgyakra nézve a lencse fókusztávolsága lecsökken, távoli tárgyakra nézve megnő.  A szemlencse a szemgolyó hátsó falán lévő ideghártyán kicsinyített, fordított állású, valódi képet állít elő.  Az agy feladata, hogy a fordított képet a talpára állítva lássuk.  Látáshibák és javításuk A rövidlátás és a távollátás A rövidlátás és javítás A rövidlátó ember messzire nem lát élesen. Látáshibáját az okozza, hogy a szemébe jutó fénysugarak nem az ideghártyán, hanem előtte metszik egymást, vagyis a fénysugarak túlságosan összetartók. A rövidlátás javításakor a fénysugarak metszéspontját távolabbra, az ideghártyára helyezzük át. Ezt a célt szórólencsét tartalmazó szemüveg alkalmazásával érjük el. Az ilyen szemüveglencsék negatív dioptriájúak. A távollátás és javítása A távollátó ember közelre nem lát élesen. Látáshibáját az okozza, hogy ...

Lencsék

Kép
 Lencsék Győjtőlencsék A domború lencsét gyűjtőlencsének nevezzük, mert a lencse tengelyével párhuzamosan érkező fénysugarakat a lencse (túloldali) fókuszpontjában gyűjti össze.   Minden lencsének két fókuszpontja van, melyek a lencse szimmetriatengelyén, a lencsétől egyenlő távolságban találhatók. A gyűjtőlencsék  • a fókuszokon kívülre helyezett tárgyakról valódi képet,  • a fókuszon belülre helyezett tárgyról látszólagos képet készítenek. Lencsék képalkotása Domború lencsék fokusztávolsága Szórólencsék A homorú lencsét szórólencsének nevezzük, mert a beeső, párhuzamos fénysugarak a lencse másik oldalán széttartókká válnak. A szórólencsék kizárólag látszólagos képet állítanak elő. Dioptria Az optikai lencséket (pl. szemüveglencséket) jellemző adat a lencse dioptriája.   A dioptria jele D, a fókusztávolságé f. A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka: D = 1/f  Például, a 8 cm méterben: 0,08 m. Az ilyen fókusztávolságú lencse 1...

Prizmák

Kép
 Prizmák Prizmák A prizmák átlátszó anyagból, üvegből, vagy műanyagból készülnek. Felületüket síklapok határolják. A prizma a fényt mindig a vastagabb vége felé töri. Derékszögű prizmával előállítható olyan helyzet is, mely során a fény két visszaverődés után a belépő fénysugárral párhuzamosan, de azzal ellentétes irányba lép ki.   

A fénytörés

Kép
 A fénytörés Ha a fény két átlátszó közeg határán halad át (pl. levegőből üvegbe, vízből levegőbe halad), akkor a fénysugár  •egy része az új közeg határán visszaverődik,  • másik része behatol a második közegbe, és megváltoztatja az irányát.  Ezt a jelenséget nevezzük fénytörésnek. Fénytörés 1 Fénytörés 2 A beesési pontban a felületre állított merőleges a beesési merőleges.   A beesési merőlegesnek a beeső fénysugárral bezárt szöge a beesési szög: α.   A beesési merőlegesnek a megtört fénysugárral bezárt szöge a törési szög: β.  A törési szög a beesési szögnél lehet kisebb vagy nagyobb, a közegektől függően.  Az ábrán látható esetben a törési szög a kisebb.  A határfelületre merőlegesen érkező fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. Érdekességek Érdekesség 2 Érdekesség 3

Gömbtükör

Kép
 Gömbtükör Gömbtükrök A gömbtükörnél használatos elnevezések:  G: gömbi középpont.   O: optikai középpont.  t: optikai tengely, a gömbi és optikai tengelyeket összekötő egyenes.  F: fókuszpont, gyújtópont, O és G távolságát felezi meg.  f: fókusztávolság, O és G távolságának a fele.  r: görbületi sugár. Fény visszaverődése gömbtükrökről Homoró gömbtükör képalkotása A homorú gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, összetartókká válnak, és áthaladnak egy ponton. Ezt a tükör fókuszpontjának nevezzük. A tükör egy pontba gyűjti, azaz fókuszálja a párhuzamos fénysugarakat. A fókuszpontot gyújtópontnak is nevezzük.    Domború gömbtükör képalkotása A domború gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, széttartókká válnak. A tükrön túli meghosszabbításuk áthalad a tükör fókuszán. Homorú gömbtü...