Bejegyzések

Lencsék

Kép
 Lencsék Győjtőlencsék A domború lencsét gyűjtőlencsének nevezzük, mert a lencse tengelyével párhuzamosan érkező fénysugarakat a lencse (túloldali) fókuszpontjában gyűjti össze.   Minden lencsének két fókuszpontja van, melyek a lencse szimmetriatengelyén, a lencsétől egyenlő távolságban találhatók. A gyűjtőlencsék  • a fókuszokon kívülre helyezett tárgyakról valódi képet,  • a fókuszon belülre helyezett tárgyról látszólagos képet készítenek. Lencsék képalkotása Domború lencsék fokusztávolsága Szórólencsék A homorú lencsét szórólencsének nevezzük, mert a beeső, párhuzamos fénysugarak a lencse másik oldalán széttartókká válnak. A szórólencsék kizárólag látszólagos képet állítanak elő. Dioptria Az optikai lencséket (pl. szemüveglencséket) jellemző adat a lencse dioptriája.   A dioptria jele D, a fókusztávolságé f. A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka: D = 1/f  Például, a 8 cm méterben: 0,08 m. Az ilyen fókusztávolságú lencse 1...

Prizmák

Kép
 Prizmák Prizmák A prizmák átlátszó anyagból, üvegből, vagy műanyagból készülnek. Felületüket síklapok határolják. A prizma a fényt mindig a vastagabb vége felé töri. Derékszögű prizmával előállítható olyan helyzet is, mely során a fény két visszaverődés után a belépő fénysugárral párhuzamosan, de azzal ellentétes irányba lép ki.   

A fénytörés

Kép
 A fénytörés Ha a fény két átlátszó közeg határán halad át (pl. levegőből üvegbe, vízből levegőbe halad), akkor a fénysugár  •egy része az új közeg határán visszaverődik,  • másik része behatol a második közegbe, és megváltoztatja az irányát.  Ezt a jelenséget nevezzük fénytörésnek. Fénytörés 1 Fénytörés 2 A beesési pontban a felületre állított merőleges a beesési merőleges.   A beesési merőlegesnek a beeső fénysugárral bezárt szöge a beesési szög: α.   A beesési merőlegesnek a megtört fénysugárral bezárt szöge a törési szög: β.  A törési szög a beesési szögnél lehet kisebb vagy nagyobb, a közegektől függően.  Az ábrán látható esetben a törési szög a kisebb.  A határfelületre merőlegesen érkező fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. Érdekességek Érdekesség 2 Érdekesség 3

Gömbtükör

Kép
 Gömbtükör Gömbtükrök A gömbtükörnél használatos elnevezések:  G: gömbi középpont.   O: optikai középpont.  t: optikai tengely, a gömbi és optikai tengelyeket összekötő egyenes.  F: fókuszpont, gyújtópont, O és G távolságát felezi meg.  f: fókusztávolság, O és G távolságának a fele.  r: görbületi sugár. Fény visszaverődése gömbtükrökről Homoró gömbtükör képalkotása A homorú gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, összetartókká válnak, és áthaladnak egy ponton. Ezt a tükör fókuszpontjának nevezzük. A tükör egy pontba gyűjti, azaz fókuszálja a párhuzamos fénysugarakat. A fókuszpontot gyújtópontnak is nevezzük.    Domború gömbtükör képalkotása A domború gömbtükör felületére a szimmetriatengellyel párhuzamosan érkező fénysugarak, a tükörről történő visszaverődés után, széttartókká válnak. A tükrön túli meghosszabbításuk áthalad a tükör fókuszán. Homorú gömbtü...

A fény visszaverődése

Kép
 A fény visszaverődése Fény útja A beeső fénysugár a beesési pontban érinti a tükröt. A fénysugár itt irányt vált, és visszavert fénysugár lesz belőle. A tükörre a beesési pontban állított merőleges a beesési merőleges. A beeső fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a beesési szög (α), a visszavert fénysugár és a beesési merőleges által bezárt szög a visszaverődési szög (β) Fényvisszaverődés síktükörről A síktükörre párhuzamosan beeső fénysugarak a visszaverődés után is párhuzamosak. A visszaverődés törvénye:  A beesési szög és a visszaverődési szög egyenlő.  A beeső fénysugár, a visszavert fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak.  A tükörre merőlegesen eső fénysugár esetében a beesési szög 90°, de ekkor a visszaverődési szög is 90°.   A merőlegesen beeső fénysugár önmagában verődik vissza. Síktükör Látható, hogy  • a kép mérete megegyezik a tárgy méretével;  • a kép ugyanolyan távolságra látszik a tükörtől, mint a ...

A fény

 A fény Fényforrások Az olyan testeket, amelyek fényt bocsátanak ki magukból, elsődleges fényforrásoknak nevezzük. Például gyertya, Nap, lámpa. A fényforrásokat látjuk, ha róluk fény jut a szemünkbe. A tárgyak a rájuk eső fény hatására válnak láthatóvá, ezért ezeket másodlagos fényforrásnak nevezzük. Például a Hold. Minden dolgot, tárgyat csak akkor látunk, ha azt valamilyen fényforrás megvilágítja, és így arról a tárgyról jut fény a szemünkbe. A fény terjedése A fény terjedése A fény a levegőben és minden homogén (egynemű) közegben egyenes vonalban terjed.  A fény terjedési sebessége 300 000 km/s.  A vékony, párhuzamos fénynyalábot fénysugárnak nevezzük. A fény nem kerüli ki az előtte levő testeket. Az ablaküvegen, vékony vízrétegen egyszerűen átmegy. A nagyon vastag vízréteg (tengerek mélye) vagy a fémek elnyelik a rájuk eső fényt. A vékony fémréteg, mint például ezüsttükör, visszaveri a fényt. Árnyékjelenségek Árnyékjelenségek A fénysugár útjába helyezett, átlátszat...

Az elektromos energia szállítása

 Az elektromos energia szállítása Transzformátor Lenz ágyú Olvasztótégely Transzformátor, letraszformálás, feltranszformálás A traszformátor szekunder oldalán ugyanakkora a teljesítmény, mint a primer oldalon. P p = P sz   U p · I p = U sz · I sz    Azonos teljesítmény esetén a feszültség és az áramerősség között fordított arányosság van! Ez teljesen összhangban van az energiamegmaradás törvényével, energiát nem nyerhetünk transzformátorral sem, tehát a primer oldalon felvett elektromos energia és a szekunder oldalon leadott energia közel azonos.  A valóságban a transzformátorok működésénél is van veszteség: a bevitt energia egy része a vezetékekben és a vasmagban hővé alakul, a transzformátor melegszik. Ennek ellenére a transzformátorok hatásfoka igen jó, eléri a 98%-ot is. Az elektromos hálózat Az elektromos energiát előállító nagy erőműveket a lakott területtől távolabb, folyók mellé, szénbányák közelébe, gáztározókhoz célszerű építeni.  Innen az e...