Fizika 8. osztály

 Fényhullámok A fény az úgynevezett elektromágneses hullámok közé tartozik. Az elektromágneses hullámok, a hanghullámokkal ellentétben, vákuumban is terjednek. Az elektromágneses hullámok terjedési sebessége Légüres térben és a levegőben a fény és a többi elektromágneses hullám körülbelül 300 000 km-t tesz meg másodpercenként.  A 40 000 km kerületű Föld bolygót egyetlen másodperc alatt hét és félszer kerülné meg.  Semmilyen hatás nem terjedhet ennél gyorsabban.  Különféle átlátszó anyagokban eltérő – az előzőnél kisebb – sebességgel halad a fény. A szivárvány keletkezése A szivárvány keletkezése A szivárvány színei: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Az átlátszó és átlátszatlan testek színe Az átlátszó, de színes testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit átengedik. Az átlátszatlan testek a rájuk eső fény színeiből bizonyosakat elnyelnek, a többit visszaverik. A fény terjedése Az ég kék és a lemenő nap vörös színe Kék ég Vörös naple...

 A magas és mély hangok A hangmagasság Heki kutya A hangmagasság a hangforrás rezgésének ütemétől függ. A hangmagasság A frekvencia A hangrezgés ütemét frekvenciának nevezzük, jele f.  A frekvencia számértéke megadja a másodpercenkénti rezgések számát.  A frekvencia mértékegységét Heinrich Hertz német fizikus tiszteletére hertznek nevezzük, és Hz-vel jelöljük.   A zenetanárok hangvillájára 440 Hz van írva. Ez azt jelenti, hogy a hangvillát megpendítve az másodpercenként 440-et rezdül. Ez a normál zenei A hang frekvenciája. Minden hangforrásnak sajátos, másoktól megkülönböztethető hangszíne van. Ez abból adódik, hogy egy hang az alaphang és annak halkabb felhangjainak összhangzásából áll. Az általunk nem hallható, 20 000 Hz-nél nagyobb frekvenciájú hang az ultrahang. A kutyák meghallják az ultrahangot, a denevérek és a delfinek használják is a kommunikáció és a tájékozódás során. Ultrahangos vizsgálat során figyelik meg az édesanya hasában a magzatot...

Hallás, a fül Hallás A hangok észleléséhez és érzékeléséhez a fülünket használjuk. A fül legkülső része a fülkagyló. Ennek feladata, hogy a hangot összegyűjtse, és a fül belseje felé terelje. A fülkagyló és annak folytatása, a hallójárat tölcsér alakú, és ez az alak biztosítja, hogy a hang a megfelelő irányba haladjon. A hallójárat végén, a fülben található a dobhártya, mely a hang hatására jön rezgésbe. A dobhártya rezgéseit apró csontocskák továbbítják a fül belső részébe, ahol nagyon érzékeny szőrsejtek találhatók. Ezek a sejtek érzékelik a rezgést, és továbbítják az információt az agy számára. Hangerősség Hangerősség A hallás és a hangerősség A fül képes érzékelni a hang egy fontos tulajdonságát, a hangerősséget. A túl hangos hangok zavaró, néha fájó érzést is kelthetnek, úgy is mondjuk, hogy bántja a fülünket. A hangerősséget műszerek segítségével mérni is lehet. A mérési eredményt decibel egységben adják meg. A decibel jele dB. A leghalkabb hang, amit éppen meghallunk: 0 dB. Ezt ...

A hangkeltés Hangkeltés A hang terjedése Hangforrás A hangforrás az, amely a hallott hangokat kelti. A hangforrások rezgéssel keltik a hangokat. Hangszerek A hangszereket a hangkeltés módja szerint csoportosíthatjuk. Vannak húros hangszerek, ezen belül is vonós, illetve pengetős hangszerek, aztán fa- és rézfúvós hangszerek és ütős hangszerek. A húros hangszerek a kifeszített húr rezgetésével keltenek hangot. A húr feszességétől, vastagságától és a hosszától függően más és más hangot lehet hallani. Vannak olyan húros hangszerek, amelyek annyi húrt tartalmaznak, ahány eltérő hangot meg akarnak szólaltatni. Ilyen hangszer a zongora, a hárfa vagy a cimbalom. Más húros hangszerek kevés húrt tartalmaznak, ezeknél a  hangszereknél a húr lefogásával le tudjuk rövidíteni a húrt, amely ezáltal más hangot ad ki. Jó példa erre a gitár, a citera vagy a hegedű. A fúvós hangszerekben a hangszer testében lévő levegő rezgése adja a hangot. A cső alakú hangszerekbe zárt leveg...

Hullámok a természetben Hullámok a természetben A folyadékok felszínén rezgetéssel hullám hozható létre.  Hullámforrás nak nevezzük azt a helyet, ahol a rezgetés történik. A hullámforrásból indul ki a hullám minden irányba a folyadék felszínén.  A rezgetés hatására olyan vízhullámok alakulnak ki, melyek hol kidomborodnak, hol bemélyednek. Ezeket az alakokat nevezzük hullámhegynek és hullámvölgynek .  A hullámhossz  A hullámok alakja a hullámhegyek vagy a sűrűsödések ismétlődő sormintáját adja. Ennek a mintázatnak az egysége a hullámhossz . Két szomszédos hullámhegy, illetve sűrűsödés közötti távolságot hullámhossznak nevezzük. Amíg a hullámforrás egy teljes rezgést végez, addig a  hullám pontosan egy hullámhossznyi távolságot halad. A levegőben is terjedhetnek hullámok, mégpedig levegősűrűsödések és -ritkulások formájában. A hang is hullám , fülünk a levegő sűrűsödéseit és ritkulásait érzékeli. Transzverzális és longitudinális hullámok Állóhullámo...