Bejegyzések

Bolygók

Kép
 Bolygók Kopernikusz és Kepler világképe Ptolemaiosz és Kopernikusz rendszere Ptolemaiosz ókori görög csillagász (Kr. u. 100 körül)  megalkotta csillagászati világképét, amit földközéppontú világkép ként ismerünk.  E  szerint a Föld van a világ közepén, körülötte keringenek az égitestek, sorban: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint legkívül található az állócsillagok szférája. A Nap hatalmas mérete miatt az 1500-as évek elején Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) lengyel csillagász kidolgozta a világ napközéppontú rendszerét, a napközéppontú világkép et. Rendszerében a Nap áll a világ közepén, körülötte egyre nagyobb körpályán keringenek a bolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, valamint az állócsillagok szférája. A Hold a Föld körül rója köreit. Távcsöves megfigyelések Először Galileo Galilei itáliai tudós alkalmazta a távcsövet égi objektumok részletes megfigyelésére. 1609- es és 1610-es vizsgálódásai sok új ismer...
Megjegyzés küldése
További információk

A csillagok

Kép
A csillagok Állócsillagok Csillagok az égboltunkon  (videó) Üstökösök  (videó) A csillagok olyan égitestek, amelyek önálló fénykibocsátásra képesek, elsődleges fényforrások. Tejút számtalan parányi csillag, melyet szabad szemmel összemosódott, fátyolszerű sávnak látunk. A Föld tengely körüli forgása miatt a csillagokat elmozdulnak az égbolton. Azért hívjuk mégis állócsillagoknak őket, mert egymáshoz képesti helyzetük nem változik. Az északi égi pólus közvetlen közelében látható egy csillag, a Sarkcsillag.  A Sarkcsillagot nem látjuk elmozdulni az égbolton, mindig egy helyben marad. A Sarkcsillag felé fordulva mindig északi irányba nézünk, ezért használható derült éjszakákon a tájékozódásra.  Csillagképek Csillagjegyek csillagképei  (angol nyelvű videó, magyarra fordítható) Az éggömbön összesen 88 csillagkép található. Ebből Magyarországról 5 egész évben, 24 pedig sosem látható, mindig a horizont alatt marad. A tőlünk időszakosan látható csillagképek egyik legi...
Megjegyzés küldése
További információk

A Nap és a Hold

Kép
 A Nap és a Hold A Nap égi útja A Nap égi járása alapján négy fő égtájat lehet kitűzni: É, D, K, Ny Reggel, napkeltekor a Nap keleti irányban kel fel. Délben, amikor a Nap égi pályája legmagasabb pontján van, árnyékunk az északi irányba mutat. Ezzel ellentétes irány a dél. Este, napnyugtakor a Nap nyugati irányban ereszkedik a látóhatár (horizont) alá. A Nap látszó mozgása napról napra kissé változik. A nappalok hossza, valamint a Nap pályájának legmagasabb pontja eltérő. Ez abból adódik, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli keringési pálya síkjára, hanem attól 23°-nál kicsivel nagyobb szögben eltér. A forgástengely ferdesége miatt vannak a Földön évszakok.  A Hold égi útja A Hold fázisai  (videó) A szeszélyes Hold  (videó) A Hold fázisokat mutat, azaz éjről éjre dagad, illetve fogy. Ez a változás időről időre ismétlődik, körülbelül 29 nap alatt zajlik le egy ciklus.   A jelenség oka, hogy a Hold a Föld körül kering, keringési ideje mintegy 27...
Megjegyzés küldése
További információk